„Egy beteges, idős férfi közölte, hogy Svédországban élő orvos fia kikötötte, csak ötezer euró ellenében adhatja oda bárkinek a gépet” – fejtegeti az asszony, és arra is kitér, hogy ekkor már gyanússá kezdett válni számukra a szenzációs ajánlat. De félretették ellenérzéseiket, újra telefonáltak, próbálták meggyőzni a varrógép párjának tulajdonosát, hogy jönne el Gyergyóba, kössenek szerződést közjegyző előtt, stb., hiszen majd együttesen hatalmas összeghez juthatnak. Ekkor viszont a „beteges hang” sírósra váltott, elsorolta, hogy mindkét lába hiányzik, ráadásul cukorbeteg, szó sem lehet arról, hogy ő jöjjön, menjen az, akinek a gép kell. Mellékesen még elmesélte, hogy ismeri a „német urat”, nemrég vásárolt tőle egy másik „múzeumi tárgyat”, lehet bízni benne, igazi úriember. Ezek után az idősödő gyergyói varrógéptulajdonos házaspár most már valóban gyanút fog és beavatja az üzletbe a felnőtt gyermekeit. Az egyébként vállalkozó ifjak pedig úgy látják jónak, ha egy üzletben ennyi „pozitívum” van, ajánlatos értesíteni a rendőrséget. A történet hallatán a rendőrség azonnal közli, hogy csalókról van szó, de tesznek még egy kísérletet az elfogásukra, ha a fiatalember vállalja a csali szerepét. Vállalta. Innentől a történet már Nagyszebenben folytatódik, a fiatalember folyamatos telefonkapcsolatban van mind a rendőrséggel, mind a csalókkal.

A „beteges idős férfi hang” megad ugyan egy címet, de aztán meggondolja magát, és másik helyszínt jelöl meg. Aztán ez többször is megismétlődik el addig, míg öreg este lesz, amikor már a rendőrség adja fel, ugyanis a zegzúgos sikátorokban kockázatosnak találják a csalókkal való találkozást. „Csak tapasztalatot nyertünk és megmaradt az öreg Singer varrógép” – összegzett az asszony, aki azért fordult a nyilvánossághoz, hogy felhívja másoknak a figyelmét a gazemberségre. Megadta viszont a kapualjban reklámozott üzletkötő telefonszámát és az „öreg, beteges férfihang” tulajdonosának nevét és elérhetőségét. Tettünk egy próbát mi is, beajánlottunk egy Singer varrógépet. Meglepetésünkre a kezdetben Guten tag-gal üdvözlő és az igenléskor ja-t használó személy be is mutatkozik Herman Rudolf néven. Érdeklődésünkre még azt is elárulja, hogy a Haris Walter múzeumnak vásárolja fel a varrógépeket.

A múzeum nevét a pontosság kedvéért betűztetjük és készségesen meg is teszi az illető, meglepetés viszont akkor ér, amikor internetes keresőkben hasztalan kutatunk a „híres” múzeum után. Ráadásul a német akcentussal románul beszélő személy, amint kiderül, hogy „komoly” az eladási szándék, hirtelen tökéletes dél-romániai tájszólásra vált és pergő ritmusban sorolja a teendőket. Mi is kapunk egy telefonszámot – a „varrógépünk” párja gazdájáét – ami érdekes módon azonos azzal a telefonszámmal, amit a gyergyói házaspárnak adtak. A különbség csupán annyi, hogy ők Marcu Gheorghet kellett keressék, mi pedig Morariu Constantint. Felhívtuk az illetőt és ugyanaz az „öreg, beteges férfihang” válaszolt és mutatkozott be, természetesen nekünk már Morariu Constantin néven. Amint kiderült, hogy nálunk van a varrógépjének a párja rögtön a „kedves Rudolf úr” után érdeklődött és hoszszas hozsannázásba kezdett, milyen „áldott jó ember és mennyi pénzt adott neki egy vacak, régi kasztenért”. Azt viszont nekünk is határozottan kikötötte, hogy „csak kétszázmillió régi lej” ellenében hajlandó ideadni a gépét, mert a Spanyolországban élő fiával gyűlik meg a baja egyébként. Hiába próbáltuk mindenféle fondorlattal Gyergyószentmiklósra hívni, nem tágított.

Filip Gheorghe Hargita megyei rendőrségi szóvivő szerint nagyon veszélyes és dörzsölt csalóbandáról van szó, akik áldozatai elsősorban idős emberek. A módszerük, hogy eladják azt a mesét, hogy a németek párossával gyártották a Singer varrógépet, a párért viszont fizetni kell, ám amint az öszszeget zsebrevágták eltűnnek a színről. „Ezután már nem lehet őket elérni telefonon, és az áldozat legfennebb két régi géppel marad” – hangsúlyozta a szóvivő, aki különösen felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad bedőlni az olyan ajánlatoknak, amikor valószínűtlenül sok pénzt ígérnek régiségekért.

Jánossy Alíz